Az első 40 év – Pallai Péter műsora (I. rész, 1939-1945)

Pallai Péter 1979-ben készített négyrészes műsort a BBC Magyar Adásának történetéből. Az első rész a kezdetektől a II. világháború végéig tartó időszakot dolgozza fel archív felvételek, az akkori résztvevők visszaemlékezései alapján.

1939. december 5-én a BBC még „igaz örömmel” tolmácsolta Horthy Miklós kormányzónak az angol tengernagy névnapi üdvözletét.

A felvételen elhangzik Macartney Elemér 1940. július 7-i kommentárja a második bécsi döntés várható következményeiről, elemzései az év legfontosabb eseményei kapcsán.

A kezdetek természetesen nem voltak könnyűek, de mint Sass Eszter a műsorban meséli, mindenki lelkiismeretesen dolgozott, annak ellenére, hogy néha nagyon nehéz és hosszú, akár 12 órás műszakok is voltak.

Rentoul Ferenc (aki a háború idején került az osztályra, aminek 1949-1975 között vezetője volt) pedig arról beszél, hogy az adás egyetlen napot sem szünetelt.

„A háború alatt nem volt egyetlen hatósági közegnek sem felhatalmazása arra, hogy bárkit légoltalmi fedezékbe parancsoljon. Mi bejártunk a rádióba, ha a szolgálatom este fél 8-kor kezdődött és 7-kor megszólaltak a szirénák, én pedig háromnegyed 7-kor elindultam otthonról, akkor már légitámadás alatt értem be az épületbe. Ha be akartam valahol húzódni a kapu alá, mert sok srapnel esett, akkor behúzódhattam, de a kollégáim elvárták, hogy itt legyek időre, mert le kellett őket váltani” – meséli a műsorban.

1941. február 16-tól már napi két 15 perces műsort sugárzott a BBC.

„A szervezet alapgondolata az volt, hogy legyen valaki egy központi állásban, akinek a feladata az, hogy tájékozódjon, miként látják az angolok azt, ami a világban és a háborúban történik. Ez a munka egy bizonyos időben megoszlott az európai szolgálat főszerkesztője, Mr. Newsome és a politikai tudósító között.

Előbbi egy minden este 9 órakor sugárzott előadásban elmondta az aznapi penzumát egy újságírónak, azaz hogy mi az aznapi események jelentősége, a politikai tudósító, aki idővel én lettem, pedig reggel megírta a vezércikket, egyet vagy kettőt, amit azután angolul a különböző nyelvi osztályoknak a rendelkezésére bocsátottak.

Az ebben leírtak nem voltak kötelezőek, de az eredmény mégis az volt, hogy ezek a vezércikkek meghatározták az aznapi politikai adások fő vonalát” – emlékezik vissza a Magyar Osztályon is dolgozó Andrew Martin.

Rentoul Ferenc a műsorban arról is beszél, mennyire furcsa volt számukra a BBC objektív stílusa.

„Mi, akik idekerültünk, úgy értelmeztük a propagandát, ahogy azt annak legnagyobb európai mestere, Goebbels csinálta annak idején. Teljesen megrökönyödtünk azon, hogy az angolok nem propagandát csináltak, hanem a rádióban bemondták, mi történt. Óriási különbség. (…)

Mi, magyarok a hajunkat téptük és rohantunk a BBC angol vezetőségéhez és azt mondtuk, ha a maguk célja az, hogy Magyarországot, mint szövetségest leszakítsák a németek mellől, akkor ezzel a szenvtelen hanggal és ezekkel a lapos történetekkel nem fogják elérni” – mondja Rentoul Ferenc.

Arra a kérdésre, miért nem nyom a BBC is propagandát, az angolok annyit mondtak: “Ezt azért nem lehet, mert ez nem igaz. Ezzel a BBC felépített magának egy olyan erkölcsi tőkét, hogy a háború közepe táján már mindenki tudta Európában, hogy amit a BBC mond, az igaz. És igen gyakran az volt a helyzet, hogy csak az volt igaz, amit a BBC mond”.

Természetesen mindez csak rövid kedvcsináló a teljes műsorból, amit a Spotify-on, a YouTube-on és a legtöbb podcast-felületen meg lehet hallgatni. A műsor természetesen a BBC Magyar Adás felvétele.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s