Az 1939. szeptember 5-én indult BBC Magyar Adása (az erről szóló cikket itt olvashatod el) folytatta működését a II. világháború végét követően is. Ennek az egyik legfőbb oka az volt, hogy még nem tört ki a hidegháború, de Európa java része már fel volt osztva a szövetségesek között.
A britek fent akarták tartani a befolyást, az Egyesült Királyság még nagyhatalomként gondolt magára és annak is volt elkönyvelve. Indokoltnak látszott tehát a BBC nyelvi adásainak a fenntartása.
A II. világháború után a britek nem rohantak neki a magyar koalíciós kormánynak, elfogadták a hivatalos szovjet magyarázatot, így a BBC-ben sem volt ellenséges hangú kommentár. Próbáltak szövetségesként viselkedni, aztán a helyzet élesedésével változott a helyzet.
Egészen 1948-ig szerves kapcsolat volt a Magyar Rádió és a BBC között, még a londoni olimpia közvetítésénél is volt együttműködés, a különböző kerekasztal-beszélgetéseken minden továbbin nélkül részt vehettek olyan magyarországi politikusok és közszereplők, mint Kéthly Anna vagy Kodály Zoltán, azaz ekkor még nem állt elő az a helyzet, hogy magyarországi közéleti szereplők nem beszélhettek a BBC-ben.
Az Osztály vezetését 1949-ben Rentoul Ferenc vette át Tarjány Györgytől. Bedolgozott még Mikes György és érkeztek érdekes emberek, például Luby Géza, a később a Szabad Európában szerepet játszó Urbán György, a volt Eötvös-kollégista Kanócz István és az Amerika Hangjától érkező Katona Pál, aki később Rentoul Ferenc helyettese lett, de csatlakozott Cs. Szabó László is.
Ekkor alakult ki az a gerinc, ami után évtizedekig meghatározta a BBC Magyar Adását.
Nyelvi ellenőrök még voltak és sok volt a központi anyag. De születtek humoros belső produkciók is, mint a Mikes György által írt Sztálin-tangó Dán Etelka előadásában. Vagy ott volt a Popov Eszpresszó-sorozat, ahol nem túl pallérozott elvtársak beszélgettek egymással.
A BBC Magyar Adásának hamarosan konkurense lett a Szabad Európa Rádió személyében, de emellett több más magyar nyelvű adás is volt, például Spanyolországban a Franco-rezsim működtetett egyet, működött a Vatikáni Magyar Rádió és még lehetne sorolni.
A BBC Magyar Adása megtartotta azt a vonalat, hogy brit szemszögből nézte a külföldi eseményeket. Ezen a keményedő hidegháború annyiban változtatott, hogy ekkor jelent meg egyre több eredeti magyar anyag, kommentárok, kulturális tudósítások Cs. Szabó Lászlótól, Katona Páltól és másoktól.
Miről beszélgettünk még?
A BBC és a Szabad Európa Rádió viszonyáról, a megközelítés eltéréseiről (10 és 23 perctől)
Rentoul Ferencről (13 perctől)
A cavershami figyelőszolgálat munkájáról (15’45”-től)
Az új és a régi kollégák együttműködése (17’30”-tól)
A kizárólagos magyar tartalmak megjelenése, új rovatok (20 perctől)
Milyen visszajelzések érkeztek a hallgatók részéről? (22 perctől)
A BBC függetlensége a brit kormánytól (28 perctől)
Miben változott a BBC ebben a 10 évben és korszakhatár lett 1956? (29’40”-től)
Az első rész a kezdetektől 1945-ig:
Itt London 